Emigránsok
Az Európában is aktív amerikai alapítvány, a German Marshall Fund időről-időre megszondázza a transzatlanti közvéleményt gazdasági, társadalmi, politikai kérdésekről. Legutóbb azt vizsgálta, hogyan vélekednek a nagy európai országok (meg persze a két nagy észak-amerikai ország) lakói a bevándorlásról és a bevándorlókról. Összehasonlította a britek, a franciák, a németek, az olaszok és a spanyolok, meg az e témában kihagyhatatlan hollandok véleményét, és egy rövid elemzésben közreadta az eredményt. Európában most csak az európaiakról lesz szó.
Az európaiak többsége a bevándorlást problémának, és nem lehetőségnek tekinti. A gazdasági válság csak fölerősítette azoknak a hangját, akik így vélekednek. Ebben nincs semmi rendkívüli, ezt eddig is sejtettük, tudtuk. Én itt most inkább a közvélemény-kutatásnak a meglepő eredményeivel jönnék elő, amelyekről, pozitív tartalmuk miatt, ritkábban esik szó. A példákkal nem akarok semmit bizonyítani, legföljebb azt - idézve a családi folklórt -, hogy a dolgok ilyenek is, meg olyanok is.
Az európaiak többsége úgy véli, hogy a bevándorlás gazdagítja a nemzeti kultúrát: az identitásukat mostanában kereső franciák 68 százaléka gondolja így, az intoleránsnak bélyegzett hollandoknak a 60 százaléka. Ugyancsak többségi vélemény, hogy a legális bevándorlóknak ugyanolyan politikai jogokat és szociális juttatásokat kell biztosítani, mint a bennszülötteknek. Az olaszoknak pl. a 87 százaléka egyetért ezzel. Szintén Olaszországban és Franciaországban vannak többségben azok, akik szerint a bevándorlók beilleszkedését leginkább a társadalomra jellemző diszkrimináció gátolja, és nem az integrációra való képtelenségük vagy alkalmatlanságuk. A németek és a hollandok viszont ennek pont az ellenkezőjét állítják. A csónakosok inváziójával küzdő spanyolok zöme - meg az európaiaké is általában - nem szankciókkal és a határőrizet erősítésével vetne gátat az illegális bevándorlásnak, hanem a küldő országnak nyújtott segélyekkel és gazdasági támogatással. Franciaországban és Németországban a lakosság nagy része törvényessé tenné az illegális bevándorlók státuszát, mindenekelőtt a kizsákmányolásuk megakadályozása végett.
Érdekes, hogy a megkérdezettek jelentősen eltúlozzák a hazájukban élő külföldi bevándorlók számát és arányát. Ennek az is oka lehet, hogy a hivatalos statisztika csak azt tekinti bevándorlónak, aki az adott ország határain kívül született, míg a közvélemény szemében annak számítanak a másod- és harmadgenerációs emigránsok is. Alább a hivatalos statisztika:
Franciaország: 5.228.289 (a lakosság 8,5 százaléka)
Hollandia 1.751.033 (10,7 százalék)
Nagy-Britannia: 6.192.000 (10,2 százalék)
Németország: 10.620.774 (12,9 százalék)
Olaszország: 3.891.295 (6,5 százalék)
Spanyolország: 5.995.962 (13,4 százalék)