Belga szürreáliák*
Biztos meséltem már, hogy városunk, Leuven útjai - nem csak kifürkészhetetlenek, de - tele vannak tűzdelve trafipaxokkal. Nem ezért szeretjük, de ez van. (Illetve én ezért is szeretem, de nem beszélek mások nevében). Az apró leuveni ringen 50 méterenként figyel egy gépjárművekre irányított kamera. Nem vicc, nem túlzás. Nincs is sebességhatár túllépés, piroson áthajtás meg ilyesmi! Vagy ha van, jön a büntetés, amit nem lehet megúszni.
Asztírjaazújság, hogy Flandriában több mint ezer trafipax ügyel a közlekedésbiztonságra. Csak az autópályákon negyven. És Vallóniában? Hét. Mármint az autópályákon. De egy se működik. Mármint Vallóniában. Miért? Mert csak akkor lehet üzembe állítani őket, ha tábla figyelmezteti az autósokat a létezésükre, mondja a felelős vallon miniszter. És mikor állítják föl a jelzőtáblákat? Belátható időn belül, hangzik a válasz. A flamandok meg őrjöngenek: míg a déli szomszédok tétlenkednek, a gyorshajtásért, egyéb szabálytalankodásért tűlük beszedett büntetés egy része az államkincstáron keresztül Vallóniában köt ki…
Már csak ezért is érdemes betartani a KRESZ-t!- emeli föl a mutatóujját Sz., mintha csak a flamand nemzeti érzés beszélne belőle.
*A fenti címen belgiumi találkozásaimat örökítem meg az ép ésszel fölfoghatatlannal. A sorozat előző darabja itt.