Belga Kongó
Idén 50 éve, hogy Kongó, a mai Kongói Demokratikus Köztársaság, független lett Belgiumtól. Az egykori Belga Kongó - területe 75-szöröse Belgiuménak - kezdetben II. Leopold belga király magánbirtoka volt. Az övénél brutálisabb, kegyetlenebb elnyomó rendszert egyetlen gyarmattartó hatalom sem működtetett - pedig egyikük sem a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében tevékenykedett a leigázott területeken. II. Leopold kongói regnálása alatt egyes becslések szerint 15 millió embert dolgoztattak, illetve kínoztak halálra a közép-afrikai országban.
Az antwerpeni fotómúzeumban, itt, idén fotókiállítás nyílt Belga Kongóról, és a mai (Belga) Kongóról. A fotókat a leghíresebb belga fotóművész, Carl De Keyzer válogatta, illetve készítette. Válogatta abból a több tízezer felvételből, amelyek a tervureni Afrika múzeum arhívumaiban leledzenek, és amelyeknek a nagy része még sohasem került a nagyközönség elé. Ezek a fekete-fehér felvételek a múlt század első éveiből, még II. Leopold kegyetlenkedéseinek a korszakából valók. A mai (Belga) Kongót a tárlat második részében bemutató színes felvételeket De Keyzer készítette több mint száz évvel később, 2008-ban, egy 1958-ban publikált útikönyv leírásait követve, és a belgák hátrahagyott nyomait kutatva a mai Kongóban. Akármi is volt a fotós célja, a látvány itt is, ott is, lehangoló. A száz évvel ezelőtti Kongó a hatalmaskodó belgák által rabszolgasorba taszított bennszülöttek országa volt. A mai Kongó a helyi hatalmasságok kénye-kedvének kiszolgáltatott bennszülötteké. Ha Carl De Keyzer meg akarta mutatni a kettő közti összefüggést, nálam elérte a célját.